Temetlek


Temetni születtem,
fanyar dallamokra égve
újra veszítettem;
halandó rajongott értem.

Temetnem kell téged
alkotó kezemben tartott
száraz szívverésed;
nem dobog, pedig nem halott.

Temetem a hamvad
minden porszemért küzdöttem,
perced sorra sarjad;
minden napodért küszködtem.

Temetlek, mert lehet,
bár ideg ölt meg bennem,
szeretve nem tehet
tönkre emléked; mit csentem.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése