Mi kell neked

Neked a kenyér kell,
de a búza vagyok,
te szomjas vagy,
de a pohár vagyok.

Ölnöm kellene érted,
de életmentő vagyok,
te szabad rab vagy,
én csak emlék maradok.

Ha elszárad a kegyér,
akkor lenne jó a búza,
elfolyik az ital,
nincs ami felfogja.

Kenyér akarok lenni,
de nem tudsz őrölni,
korgó, szomjas szíved,
engem fog megölni.

Ha meghalok és megégek,
jó leszek beteg verébnek,
újra szárnyra fog kapni,
csak engem fog áldani.