A nyilaim mind eltörtek,
oly erős volt a húr,
parakord selyemre kötnek,
mert rég meghalt az úr.
Néma szavakkal tudok ölni,
uralkodó lélek lesz halott,
hiába szeretek szörpölni,
szótlanságra szomjat kapok.
Lógva vagyok a legnagyobb,
földig ér a nyálam,
ítélet szabadságra hagyott,
épp-telen ész a házam.
Te kivagy, már a semmi,
szárnyaid a gubóban
tekint, az agy mára menni,
ezer néma lájkolód van.
Harmadik napon a vég,
nem lesz vasárnap,
tenni nem akaró való ég,
ad a mohás mocsárnak.
Dal:
A nyilaim mind eltörtek, oly erős volt a húr
Parakord selyemre kötnek, mert rég meghalt az úr
Néma szavakkal tudok ölni, uralkodó lélek lesz halott
Hiába szeretek szörpölni, szótlanságra szomjat kapok
Lógva vagyok a legnagyobb, földig ér a nyálam
Ítélet szabadságra hagyott, épp-telen ész a házam!
Te ki vagy, már a semmi, ezer néma lájkolód van.
Szárnyaid bent a gubóban, tekint, az agy mára menni (vágyik)
Nem akarsz többé semmit szólni, hiába próbál a szellem jönni
A harmadik világ a vég, nem lesz többé vasárnap
Tenni nem akaró való ég, adhat mohás mocsárnak
Némasággal tudok ölni, uralkodó lélek lesz halott
A harmadik világ a vég, nem ad több vasárnapot
Lógva vagyok a legnagyobb, földig ér a nyálam
Ítélet szabadságra hagyott, épp-telen ész a házam!
Te ki vagy, már a semmi, ezer néma lájkolód van
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése