Vidám vigasz

Földön járás késztet,
nem törődöm az enyészet,
amíg kiesnek gondolatok,
gurulnak, mint piros pontok,
nem lesz vár a bástya rostok,
amely a világot adja, teszi,
bántja, valóságot úgy találja ki.

Földön jár a jókedv,
nem szűköl temérdek jó terv,
hiányos bánat, a nevetés
bátorít, kényes vallás kevés,
amely egyedi és nem mesés,
szíved szottyan szelíd magadba,
boldog légy, gond is azt mondja.

Földön élünk imigyen,
ha nem is jól, mégse irigyen,
zárt folyosónk a bátor bér,
nem hív százszor, mint testvér,
legyen minden úgy, vagy kövér,
semmi se legyen most sem elég,
dobbanjon szíve földeden feléd.

Földön kopik a szelid,
hozzá szoktat egy száraz szolid
roppantó akarat, tesz, vakar,
na meg nagy kék éggel takar,
semmi sem elég, legyen magyar,
jövőnkbe ne éljen félsz, egyben
a vidám vigasz is jó agylebeny.